Farmer Expo Debrecenben 2014

Meglehet, csak egy előadáson vettem részt a 2014-es Debreceni Farmer Expón, de a kertészethez leghasznosabb információkhoz jutottam. Biztos vagyok benne, hogy sok más érdekesség is volt még akár a standokon, akár előadásokon. Engem a zöldségtermesztés és üvegház használat iránti érdeklődésem vezetett az expóra.

Az előadáson elhangzottakat főcímekre bontva próbálom itt visszaadni.

 Pályázati lehetőségek

Az ökológiai gazdálkodás egyre nagyobb hangsúlyt kap, mivel ez a trend kezd elterjedni hál istennek.

EMGA támogatások 2014-2020:

  • Keretösszeg 8 milliárd EUR
  • 1,345 millio euro/év
  • Kisgazdák egyszerűsített egyösszegű támogatása (önkéntes) max. 1250 euró/év/termelő
  • Termeléshez kötött támogatások: (önkéntes)
    • ágazattól-teljesítménytől függő (kb. 201,9 millió euró/év)
    • zöldség-gyümölcs ágazat számára külön boríték

Nagyobb vállalkozások számára sok-sok más pályázati lehetőség áll még rendelkezésre, amit én már fel sem jegyeztem az előadáson, mivel az egyszemélyes termelőkre fókuszálok.

Technológia fogalmak

(Dr. Gonda István / professzor emirátus)

Metszés

Egy főtörzs egyenrangú ágakkal.

A professzor úr azt taglalta, milyen fontos szerepe van a megfelelő metszésnek a hatékonyabb termesztés érdekében és a gépesítés lehetőségének biztosításához.

Újabban egyszerűsített főtörzs egyenrangú ágakkal a jellemző a modern termesztőknél. Egyre több helyen a síkfalmetsző gépek kerülnek előnybe. Illetve a munka könnyítésének érdekében pneumatikus metsző ollót használnak.

Reméljük lesz egy két típus, amit könnyen beszerezhetünk vagy akár összerakhatunk magunk is.

Ritkítás

Szokták a virágokat is ritkítani valamilyen damilos pörgős masinával, ami adott sávokban leszedi a virágokat. A professzor szerint ez a módszer kevésbé hatékony. A gyümölcs ritkítás viszont mindenképpen eredményes és hasznos. Igaz, a gazdák nem szeretik látni a halom levert gyümölcsöt a fák alatt, mint eltékozolt terményt, de szükség szerű mind a fa megerőltetésének elkerüléséhez mind a nagyobb gyümölcs méret érdekében.

Kézi gyümölcsritkítást szoktak végezni almánál, körténél, cseresznyénél, kajszinál és a nagy gyümölcsméretű szilvánál.

Öntözés

Szó esett a különféle öntözési módszerekről, mivel Magyarországon száraz talajművelés már nem lehetséges. Gondolom a megnövekedett mennyiség miatt sem és a kissé megváltozott klíma miatt sem. (Bár idén sok csapadék van.)

Leghatékonyabbnak a korona feletti öntözést tartják, mivel ez használható télen fagyvédelemre is. Ugyanis a víz fagyásakor hő keletkezik, mint azt Dr. Apati Ferenc egyetemi docens részletesen ecsetelte. A kockázat viszont nagy, mert megfelelő ismeret hiányában az öntözéssel is elfagyaszthatjuk a fákat. A lényeg, hogy szélcsendes időben lehet alkalmazni és nem hagyhatjuk abba az öntözést addig, míg az első napsugarak rá nem sütnek a koronára. Tehát, nagy mennyiségű vízre van szükség és egyenletesen.

Hasznos élőszervezetek

Sokat segítenek a szorgos kis rovarok, madarak a gyümölcsös egészségének megőrzése érdekében, ezért megfelelő helyet kell nekik biztosítani a szaporodásra, pihenésre.

Hasznos élőszervezetek kímélésére alkalmas:

  • Vályogtégla rakások
  • Cserjerakások
  • Szalma kalitkák
  • Énekesmadarak fészekrakó helye
  • Denevér odúk

Rázó gépek

Kisebb termések gyűjtéséhez érdemes rázógépeket alkalmazni. Nagyon egyszerű kis masinák, szerintem a gazdák, mint megannyi más nagyobb méretű gépet közösen használhatják egy-egy falu vagy kisváros vonzáskörében.

 

Fagyás elleni védelem

(Dr. Apati Ferenc / egyetemi docens)

Sok tudományos információ elhangzott az előadás során, aminek csak töredékét sikerült feljegyeznem. Minden esetre akit részletesebben érdekel a téma, most már tudja, kihez kell fordulnia. Sajnos számomra az derült ki a fagyvédelemmel kapcsolatban, hogy megfelelő hely és éghajlati körülmények híján lehetetlen hatékonyan védekezni a fagy ellen a gyümölcsösökben. Persze, teljesen zárt helységben megoldható, de nagy terület igényű terménynél csak a helyi éghajlati körülményeknek megfelelően lehet termeszteni.

Fagyok típusai:

  • Szállított
  • Kisugárzási fagy
  • Fentiek kevert változata

Legtöbb esetben a kevert változat a jellemző. Általánosságban 10km/h-nál nagyobb légmozgásnál nem lehet védekezni a fagy ellen. Nagyon körültekintően kell a fagyvédelmet végezni, tehát előrejelzés, megfigyelés, mérés szükséges hozzá, ahol nagyon fontos a pontos, kalibrált műszerek használata. A megfelelő hő és légmozgási adatok birtokában születik meg a döntés, melyet persze a nem kevés költség is befolyásol.

Védekezés:

  • A víz fagyása hőt termel, ezért a korona feletti öntözéssel védhetőek a gyümölcsösök.
  • Parafinkannás fagyvédelem, mely 4-6°C-al emeli a hőmérsékletet. Ugyanígy a szalmabálák nagy mennyiségű égetésével is hatékonyan védhetőek a gyümölcsösök, ha a megfelelő széljárásba tesszük a bálákat.
  • Füsttel, CO2-vel való védelem, mely a szigetelést hivatott biztosítani a levegőnél jobb szigetelő képességű széndioxiddal. Ezt is szalma bálákkal érhetjük el, itt csak a füstképzés a lényeg.
  • Jégeső ellen pedig a legjobb a jégháló, mely kedvezően hat a mikroklímának is, de fontos az erős szerkezet, mert alul tervezett váz vagy háló esetén rászakadhat a termésre.
  • Különféle speciális felhőket célzó módszerekről is szó eset, ahol a jégkristályok kialakulását befolyásoló anyagok, illetve hangrobbanások segítségével csökkentik a jég darabok méretét. A mérhetőségét viszont nem igazolták vissza, és sok tényezőnek kell teljesülnie, hogy hatékonyan használhatóak legyenek.

Folyamatirányítás a zöldségtermesztésben

(Dr. Trebe István / professzor emeritus)

Ebben a példában spenóton kísérleteztek három féle eltérő CO2 szinteknél.

A megfelelő időzítésekkel és termési fázisokhoz igazított beavatkozásokkal hatékonyabb termesztést érhetünk el.

Termesztés irányítása:

  • Fitotechnika (pl. metszés)
  • Ökotechnika, ahol a környezeti tényezők szabályozását értjük, mint pl.
    • Hőmérséklet szabályozása főleg hajtatáskor, akár csak a levegő és fény. Magas hőmérséklet a vegetatív növekedést segíti, érést gyorsítja, dughagyma aszalása, stb. Hűtés a magkezelés, csírázás szempontjából javallott.
    • Öntözés időpontjának szabályozásával. Például jobban virágzik amikor nem öntözöm. Tárolás szempontjából is jobb nem öntözni leszedés előtt, így feldúsul a termény. Karfiolnál a hideg vizes öntözés elősegíti  virágképződést.
    • Árnyékolás egyenletesebb érés érdekében, napégés elkerülésére, erősebb lombnövekedés érdekében használható.
    • Tápanyag arányok változtatása
      • N:K arány
      • N:P arány
      • MgCa
      • Töménység szabályzással a érésgyorsítást érhetünk el, szinesedést segítjük elő, CO2 növeléssel lombnövekedést és érés növekedést érhetünk el.

Technológia a termesztésben

(Dr. Kovács András / PhD főiskolai tanár)

A tanár úr rengeteg tudományos és fantasztikus hírrel szolgált, mely segíti a zöldségtermesztést és magas szintű technológia ismeretet igényel. Elmondhatjuk, hogy igen nagy hozzáadott érték rejlik a zöldségtermesztésben. Személy szerint nekem a célom a természetes módszerek ötvözése a modern megfigyelési módszerekkel.

Drónok

Infra kamerás felvételeket lehet készíteni drónok segítségével, amely segít felmérni a

  • Levelek klorofill szintjéről a tápanyag mennyiséget,
  • Növények vízellátottságát,
  • Egészségi állapotát (fertőzés esetén, így elég csak a gócot kezelni),

Fólia

Üvegháznál, ha szétszórjuk a belépő fényt, akkor a gerendák árnyéka csökken, így 90% helyett 96% hatásfokkal érvényesül a fény.

Fólia: ETFE (etilén-tetraflor-etilén)

  • nodrop bevonattal
  • diffúz bevonattal

Nyári túlzott felmelegedés ellen ellen ne zöld hálót használjunk, mert 20%-al csökkenti a fotoszintézist, pedig az csak tetőzik egy adott értéknél, nem lehet káros a túlzott fotoszintézis, ilyen nincs. Legyen inkább piros vagy sárga.

38°C-ról még 28°C-ra vissza lehet hűteni a fóliát. Létezik olyan fólia, mely alumínium szálakat tartalmaz és annak a sűrűségével lehet szabályozni a hőmérsékletet. Hajlani felmelegedéskor például megvárják, míg felmelegszik a dupla fólia réteg és csak utána engedik be a hőt, egyébként kiszökne.

Pót megvilágítás

Palánta nevelésnél a nappal hosszúságának növelése céljából használják. Hajtatásnál nem érdemes használni, mert nincs akkora igénye a növénynek rá és hosszú periódusban kéne használni.

Fényforrás lehet LED világítás is, ahol többféle színben használunk LED-eket, de inkább a palánta nevelésnél elégséges, mert az élettani hatása kevés a növényekre. A fotoszintézis 400-700nm közötti tartományban zajlik, ahhoz megfelelő LED-eket kell alkalmazni.

Monitoring

Fólia sátrakban megoldható, hogy az egyes sorokban folyamatosan mérik a hőmérsékletet infrával, így mielőtt még kifejlődik egy-egy betegség, védekezni lehet ellene. A megfelelő ökológiai paraméterek ismeretében meghatározható, hogy mely gombának kedvező időjárás van ott, ami miatt pl. magasabb lett a hőmérséklete a növénynek.

Tudományos termesztés

Összességében elmondhatjuk, hogy a nagy mennyiségű zöldség termesztésben a jelenlegi ismeretek alapján jól leszabályozott módon nagy mennyiségű zöldséget termelnek a gazdák, aránylag kis területen. Persze bizonyára sokat fejlődik még mindig a technológia, amibe bele tartozik maga a termesztés módja is, nem csak a technikák alkalmazása. Nekem még mindig kétséges, miként állapíthatjuk meg azt, hogy milyen kemikáliákra van szüksége egy-egy növénynek, ha még a fizika alapvető törvényeit sem sikerült megállapítanunk, inkább csak közelítő számításokat végzünk, hogy tudjunk tervezni, fejleszti. Számomra inkább azok a tapasztalatok hasznosak, melyeket a természet rásegítése ként alkalmazhatunk. Például az, hogy a kókusz roston 20%-al jobb tápanyag felvételt biztosíthatunk, nagyon hasznos, csak a tápanyaggal vagyok gondban, hogy nem hiszek a mesterséges tápanyag használatában.

Tehát, alkalmazzuk a környezeti feltételek biztosítását, és a tápanyag visszaforgatását a jó öreg anyaföldbe, ami legyen tele mindenféle állattal, bogárral, gombával.

Őstermelő Plusz 2014/3 szám: nyár – ősz

Az egyik kis füzetben, amit az expóról hoztam el, nagyon hasznos információk vannak.

Mit és hogyan vessünk tavsszal?

“A talaj előkészítése

Vetni és ültetni csak megflelően előkészített talajba lehet és érdemes. Különösen az egyre dráguló vetőmagok miatt van nagy jelentősége, hogy a kiváló minőségű vetőanyag megfelelő feltételek közé kerülve kezdje meg a csírázást. Az előkészítés nem egyetlen talajművelési eljárás, hanem azok sorozata. Általában lazító-, porhanyító-, egyengető-, simító és tömörítő eljárások után a felszín alakításával fejeződik be. A felsorolt műveletek célja a jó vetőágy kialakítása. Ennek legfontosabb jellemzői, hogy a talaj morzsalékos, azaz aprómorzsás szerkezetű, ülepedett, vagy a szükség szerint tömörített, a felszíne síma, egyenletes és gyomoktól mentes.

Az aprómorzsás, ülepedett talaj a magvak csírázásához szükséges levegőt és vizet, a sima felszín az egyenletes vetési mélységet, a gyommentesség pedig a konkurencia nélküli életteret biztosítja.”

Download (PDF, 7.23MB)

Kategória: Kertészet, Rovatok, Zöld energia | A közvetlen link.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..