Jegyzet a talajmegújító előadásából

Tisztelt Kökény Attila előadásáról egy rajongója készített hangfelvételt, melyből rengeteg sokmindent megtudunk az új vetési módszerről, a direkt vetésről. Dióhéjban arról van szó, hogy szántás, talajforgatás, sőt talajlazítás nélkül, csupán a magok vetésével műveljük a talajt. Rögtön aratás után vetjük az új magot a földbe, a sorok közé, nedves talajrétegbe. S aztán az teszi a dolgát, a bent maradó gyökerek és az elszáradt szárak elkorhadása útján pedig tápláljuk a talajéletet.

Zsákutca a mai tömegtermelés

Már a 2010-es években indítottak felméréseket Franciaországban az “Alternatív Élelmiszerellátó Rendszerek” fenntarthatóságának érdekében. Már akkor felhívta a figyelmet a francia egészségügyi miniszter, hogy a vegyszeres, nagytáblás, nagyüzemi termesztési módszerekkel nem tartható életben (egészségben) ennyi ember.

Legtöbbször elég nehéz dolga van az új termelőnek eleve a földvásárlással, mert alig lehet találni ma már eladó földet, amit többnyire a nagytermelő felvásárlók miatt van, akik egyből rácsapnak a szabad területekre akkor is, ha nincs rá szüksége. Másrészt sok olyan terület van, ahol már gyep sincs, és kilátszik a föld, illetve olyan silány a föld minősége, hogy csak a legellenállóbb fajok maradnak meg, mint cickafark, szarvashere. Ennek oka lehet a nem irányított legeltetés is, ahol a finomabb növényeket már kiették az állatok. Ezáltal olyan száraz is lesz a föld, amikor jön egy kis aszály, hogy nem bírjuk eléggé locsolni ahhoz, hogy életben maradjanak a növények. A tömegtermelés eltolta a földet a sivatagodás felé, így nem képes fenntartani ezt az őrült iramot.

Tehát, egyre inkább jönnek elő azok a problémák, amit a tömegtermelés okoz. Nagy mennyiségben termesztenek speciális, nagy hozamú növényeket és agyontrágyázzák a földet. Mindez után persze vegyszerekkel öntik nyakon őket, hogy megmaradjon a termény a maga túlérzékeny mivoltában. Az érésgyorsító meg a hab a tortán. Jómagam már nem merek búzát rágcsálni az ösvénymenti búzatáblából, mert nem tudom, mikor mit szórtak éppen rá. Személyes tapasztalatom, amikor egy stoppos napszámost vittem haza, hogy állítása szerint már egy vakond sincs a szántóban, annyira telenyomják vegyszerekkel.

Cél az egészséges talaj létrehozása

Kökény Attila munkásságának célja az egészséges talajélet létrehozása, mely olyan termékeny, hogy csak vetni és aratni, illetve szüretelni kell rajta. Megvalósítható olyan földeken is ez, mely már elindult a sivatagodás felé.

Fertőzések visszaszorítása (gombás vagy bakteriális), kártevők károkozását lecsökkenteni. Maximum 10% maradjon a kár. A talaj morzsásságának létrehozása, nedvesség megtartása. Olyan talaj létrehozása, melybe simán könyékig bele lehet túrni, és nincs ellenállás, egy nagyon finom kávézacc szerű morzsás szerkezetnek kell kialakulnia.

Kezdetek az átalakításhoz

A belső kérődzés folyamata A tehén, mint belső kérődző állat a lelegelt növényt lenyeli, és azt a bendőjében (1) tárolja. A takarmány rostos része a recés gyomorban (3) kis gombócokká alakul. Innen a bendő és a recés gyomor összehúzódásai folytán az állat a nyelőcsövön felöklendezi, és jól megrágja. Ezt a folyamatot nevezzük kérődzésnek. Az így előkészített, felaprított, átnedvesített növényi rostok további feltárását és átdolgozását a bendőben milliárdszámú élő microorganizmusok, a mikroflóra tagjai folytatják. A százrétű gyomor (2) megszűri a bendőtartalmat, és a már emészthető anyag a valódi, vagy más néven az oltógyomorba (4) jut. A cellulózbontás ezután a belekben folytatódik, természetesen itt is a mikroorganizmusok közreműködésével. A tápanyagok egy része a bendőben, a többi a vízzel együtt a belekben (5) szívódik fel a keringési rendszerbe. A kétszeres emésztés következtében a cellulóz nagyon eredményesen, legalább 60 százalékban hasznosul. Forrás

Füvön legeltetett vagy szénán tartott szarvasmarhatrágya az alapja az oltó komposztnak. A kérődző állatok – mely sajnos elég kevés van manapság – segít rendbehozni a talajunk étvágyát. Ezeknek van olyan mikrobiologiai állomány a bendőjében, melyek oltóanyagként működnek a rendszerben. Juhok, lovak, szárnyasok nem megfelelőek, csak tápanyagot tudnak adni. A szarvasmarhákkal legeltetve, mégpedig olyan zsúfoltan legeltetve őket, hogy egymást érik a legelőn, lehet megindítani a sivatagos föld javítását. Miután megszakították a gyep felületet, betaposták a magokat, lepényeiket, kizárjuk üket a területről és hagyjuk pihenni a földet.

Talaj beoltása komposzttal

Angol nyelvű ’92-es kézikönyv, mely nagyon részletes útmutatást ad a komposztáláshoz. (122. oldaltól van egy hosszú lista mindenféle szerves anyag C:N és egyéb tartalmáról)

Amennyiben legeltetni nincs lehetőségünk, de tudunk beszerezni marhatrágyát, azt ne szórjuk ki. Először komposztáljuk 2-3 hónapig. Tehát, van valamennyi trágyánk, és kb. ugyanennyi zöldtrágya. Kevergetjük, méregetjük, minden rendben van e a komposztálódás során, nem elég összedobni és otthagyni. Ehhez egy külön témakör kapcsolódik, így csak címszavakban van erről szó. Egy érett komposzt oltóanyagként működik a földön. Kellemes erdő illatú, édeskés, egyöntetű-homogén, megfelelő mikrobiális anyag, melyet akár növényvédelmi célokra is lehet használni. A kert sarkában lévő rakás nem komposzt, legalább is nem oltó komposzt. Megjegyzem még mindig jobb korhasztani a kerti hulladékot, mint elégetni, csak a jelen témában a komposzt egy speciális oltóanyagként használt formájáról van szó. A komposztból lehet permetezésre használható oldatot készíteni, melyet a vízben levegőztetéssel készítenek. Egy komposztban több tízezer, százezer mikrobiális környezet van megszaporodva. Tehát egy bakteriális massza kerül ki, amiből elég 200 liter egy hektárra. Melyet hajnalban UV mentes, nedves környezetben permetezünk a növényekre. Aztán 2-3 óra alatt védőréteget képez a növényen.

Komposzttea úgy készül röviden összefoglalva, hogy például egy festékes vödörbe egy marék komposztot belelógatunk például szúnyoghálóban (mint egy teafilter). Egy akváriumpumpával pedig nyomjuk bele a levegőt. Ez az a fázis, amikor kirázzuk belőle a mikrobákat, a baktériumokat, amik egyébként mindig ráragadnak a különféle növényi részecskékre. E mellett pedig adagolunk minimális mennyiségű tápanyagot. Egy festékes vödör mérethez 2 deciliter tápanyag kell, több nem. Ebben a tápanyagban van huminsav, melaszt, minél összetettebb cukor, szénforrás, vagyis könnyen oldható szénforrás. Továbbá könnyen oldható fehérje, ami általában vagy permentált hal, vagy simán ledaráljuk a halkonzervport. Valamint használ még barna algát is Attila a tápanyagoldathoz, amit szintén a mikroelem tartalma miatt hasznos felhasználni. Ehhez elegendő az is, ha kihalásszuk a zöld algát, vagy a hínárt a tóból és azt turmixoljuk le. Aztán permetezhetjük vagy locsolhatjuk kifele, lehetőleg nagy fúvókával, mert különben összeáll, beragad, ugyanis a bakteriális oldat hamar ragacsossá válik. Mehet ki növényre, talajra.

Növények egymás után, kéz a kézben

A gyökerek és azok szőrei körül központosul az élet a talajban. Tápanyag dúsításhoz legjobb a raktározásra módosult gyökér, mint a karógyökér (sárgarépa), a hagymagumó (jácint) és a gyökérgumó (dália, retek). Forrás

Élő növények gyökereivel lehet a leginkább javítani a földet, csak a megfelelő mikrobiális élőközösségre van szüksége a talajnak. A növény gyökér melletti néhány milliméterben központosul az élet a talajban. Mivel a növény nappal termeli a cukrot (nem boltiról van szó!), melyet éjjel letol a talajba és táplálja az élőközösségeket, gombákat.

4-5 év alatt létrehozható az az élőközösség, mely védettséget ad a fertőzések ellen. Tavaszra lebontja a kukoricaszárakat. Mindig a megfelelő arányú tápanyagot kapják a növények, így ellenállóak a gombafertőzések ellen is.

 

Avatar jellegű őserdő valódi dolog! TED – Suzanne Simard

 

Mindent a helyén kell hagyni, melyhez egy ásóvilla már bőven elég, mely csak kicsit megroppantja a talajt. Vetéskor csak meggereblyézzük, betakarjuk a magokat.

Amennyiben elszaporodik valamilyen agresszív gyomnövény azt “ki kell fújni”, vagyis gyomirtóval ki kell irtani. Még úgy is jó minőségű a talaj, ha évente, kétévente egyszer használunk is gyomirtót. Gyomirtó nélkül pedig mechanikus úton szedhetjük ki a nemkívánatos gyomokat. Jómagam azon dolgozok, hogy nagy mennyiségben is lehetőség legyen erre egy speciális egyszemélyes gépezettel.

Erdőben pedig pláne figyeljünk oda! Ajánlották már nekem is Peter Wohlleben – A fák titkos élete – című könyvét, illetve hasonlóan Stefano Mancuso, Alessandra Viola – A fák titkos nyelve.

Óvjuk a talajbendőt!

Takargassuk a földet, védve a talajéletet

Például az előadó útközben látta az osztrákoknál, hogy mindenhol sárga volt a tarló. Ami azt jelenti, hogy éppen csak annyira mozgatták meg a tarlót, hogy a gyomot elvágják és a szalma ott maradt fent a felszínen, hogy védje a talajt. A komposzt kiterítése után is érdemes takarni, mert 60°C-on már sterilizálódik a talaj felső rétege. A takart föld 20°C-al hűvösebb, ami nagyon sokat számít, mert hűvösnek kell kell lennie és nedvesnek, ahhoz, hogy megfelelően működjenek a biológiai folyamatok. Továbbá a nedvesség is elszáll a meleg szélben, akár már 40°C felszíni hőmérsékletnél is. Minél több masszát kell termeszteni, amit visszavágással dúsíthatunk is. Rozs, bükköny, lucerna, melyet visszavágva tovább erősíthetünk, dúsíthatunk.

Takarásnak kiskertekben a fűnyírózott gyepet is kiszórhatjuk, de csak éppen annyira, hogy eltakarja a földet, de az esetleges csapadékot, nedvességet fel tudja venni a talaj. Tehát, a fél méteres mély mulcs nem annyira jó, annál is inkább mert kevés talaj marad a gyökérzetnél és könnyen kitépődhetnek. Én például úgy terítem ki a szalmát, hogy a kibontott bála összetapadt rétegeit teszem le a földre. Így kb. egy maréknyi vastagságú  a takaró réteg, ami kibírja őszig anélkül, hogy felszívódna. Árkos műveléssel pedig ott tartom a vizet, nehogy leszaladjon egy-egy esőzés során, mielőtt még átázna a szalma és bekerülne a földbe.

Krumplinál az első töltésnél is már lehet fúvatni a szalmát ki a földekre, hogy tartsa meg a nedvességet. Amennyiben a korai vagy késői burgonya után a tápanyagot is kiszórjuk, akkor rögtön vessük bele a takaró nővényeket, amelyek kibírják már a következő évig.

Tápanyag pótlása vegetációs időben szükséges

A növények felveszik a földben lévő tápanyagot, s majd a levélből és terméséből az elbomlásakor visszakerül a következő növényhez a talajba. Képforrás

Őszi trágyázásnál is gyakori probléma, hogy takaró növény nélkül, “vallásból?” ősszel trágyáznak, ami azt eredményezi, hogy a homokosabb, lazább területeken már december elején 60 cm mélyen volt a nitrogén javarésze (mérték egy teszt során, meséli Attila). Annak érdekében, hogy a rengeteg esőzés ne mossa ki a felső talajrétegből, a tápanyagokat, használjuk a takaró növényeket. Mivel a takarónövény felveszi az összes kiszórt tápanyagot, így megmarad minden értékes anyag. Majd télen lefagy a növény és a következő évben átadja a következő növényeknek a tápanyagokat. Szeretjük az agresszív növényeket, mint a fehér retek. 1-1,5 méter mélyre is le tud menni a karógyökér. Ami nálunk jellemzően sörösdoboz méretű és kb. 300 kg hatóanyagot fog meg 1 hektár területen (trágyázás nélkül)! A gyökér és a körülötte lévő hajszálgyökereknél 3-4 szerese a foszforsav, kálium, kén és nitrát tartalma a talajnak a következő szezonban, így például hagymának, fokhagymának is remek előnövény.

Leginkább elfagyós takarónövényeket használunk, amelyek fölhozzák a tápanyagot a felszínre, majd télen elfagynak. Ha nem fagy el, lenyírjuk, lekaszáljuk vagy kikapáljuk amikor már nincsen rá szükség és eljött az ideje a hasznosításának. Hagyjuk ott a talaj felszínén, ahonnan aztán szépen elindul lefele a tápanyag, amit az újonnan vetett növény felvesz. A korhadó gyökérzet mentén is új gyökérzetek nőnek majd, melyek közvetlenül felvehetik így a tápanyagokat.

Gyérítés és változatosság

Letisztult veteményes hamis magággyal

Új veteményesnél csinálhatunk hamis magágyat a későn bekerülő haszonnövények előtt. Szépen megcsináljuk az ágyást, mintha vetnénk bele, de nem teszünk bele semmit, csak hagyjuk, hogy kicsirázzanak a gyomok. Aztán kis könnyű (bodza nyelű) fésűs horolóval kitesszük őket a napra, hogy kiszáradjanak. Majd még 1-2 ilyen ciklust megvárunk, és aztán már  nem marad gyom, ami csírázna, 70-80%-ban kiirtottuk a gyomokat. Jöhet a főnövény és amíg megerősödik, tiszta marad a terület. Kényesebb növényeknél jól jöhet ez a módszer, mint például a cékla, mely soká jön elő és lassan erősödik. Nagy táblában ezt a módszert alkalmazva, ezután csak egyszer kell maximum kapálni és tiszta, patyolat a föld.

Talajlazításkor lehet, hogy feljönnek a gilinyók, de legalább nem vágja el, mint az ásó.

Kis kertben a lazítást ásóvillával könnyen elvégezhetjük, ahol két menettel 60-70 cm széles ágyást meg tudunk csinálni. Olyan széles az ágyás, hogy két oldalról be tudunk nyúlni, de aztán nem lépünk be. Kis ösvények, járó sávok vannak, ahol közlekedünk, ott a csöveket is el tudjuk vinni, vezetni. Majd pedig a takarás az öntöző csőre megy rá. A csigás területeken össze lehet szedni a csigákat, ahol a víz jön ki a szalma alatt. Fél méterre feltesszük a tartályt, és gravitációsan mehet az öntözés. A csigák ellen a kis kék drazsét használva lehet védekezni, ami bioban is engedélyezett. Részemről jobbnak látom a futó kacsák alkalmazását, akik egyébként nagyon okosak is!

Váltva vetjük az erre alkalmas növényeket

Monokultúra nincsen, váltás van. Vannak növények, melyek elbírják, ha egymás után midig ugyanoda kerülnek, mint például a paradicsom. Kukoricáról is lehet hallani, hogy több éve mindig ugyanoda kerül, de fontos, hogy mindig legyen takaró növény a két szezon között! A takarónövény megbontja a ciklust. A mustár is remek takarónövény, mely elnyomja a maszatot is, mert eltakarja a fényt. A kukorica-sója forgó is például nagyon bevált. Amihez kell az új tervezésű direkt vető gép, mely 15 cm mélyre le tudja szögelni a magokat.

Az én kertecskémben a saját fogott magról nőtt büdöske jó szolgálatot tesz a rovarok táplálásában. Idén vettem a telket, tehát elsős vagyok. A telkem csodás tanár, csak figyelek és nézek…

Nagy  területen nem egészséges, ha ugyanaz a növény van. 60 méterenként beiktatunk egy virágos sávot, de kiskertekben is nagyon praktikus ha lekeretezzük virágokkal a parcellákat. A virágokon a peteparaziták el tudnak élni, míg nincs min szaporodniuk, de amint elszaporodik a kártevő, leteszi a lárváit a petéibe, amit aztán az belülről felfal. A nagyobb rovarok, mint a zengő légy, melynek a lárvája a nála kétszer háromszor nagyobb szöcskét fölfalja. A levéltetveken élő rovarok, amíg nem találnak finom falatot, virágporon élnek. Amikor van elég virág a veteményesben, vagy akár a szántón, mindjárt helyben vannak, amikor felüti fejét a kártevő is. Valamint ténylegesen eltévednek a rovarok, ha sokféle növény van. Sávokban vetve már elég változatos ahhoz, hogy eltévedjenek.

Virágokkal tápláljuk a rovarokat

Virágokkal is lehet számítani, hogy például a mustár és napraforgó ki van vetve egyszerre akkor, mire elvirágzik a mustár, nyílik a napraforgó. Illetve amikor elvirágzik egy sáv a parcellában, akkor eldogozzuk (szárát letörjük, hogy korhadhasson), s vetünk bele újabb virágzó növényeket, talajtakarókat.

Magok is fontosak persze, amit beszerzünk. A hibridek nem sokra jók, csak egyszer képesek jó hozamot hozni. A kukorica is például általában két csenevész fajtából van összehozva, tehát újravetve kiütközik egy felmenője és csapni való lesz a termény. Ugyanakkor a kukoricánál az is fontos, hogy legalább 200 tő legyen egy helyen ahhoz, hogy megfelelően keveredni tudjanak, és ne fajzzon el (mint az unokatestvértől szült gyerekek). Kukorica bogár esetén korán kell vetni a kukoricát, s mire kijönnek a bogarak már termékenyek a csövek és nem tudja megrágni a bibéket. Egy idő után rezisztensé válnak a helyi kórságok ellen, így mindenképpen érdemes fogni a magokat. Fontos, hogyan fogjuk a magokat és izoláljuk a növényeket a porzáskor. Ennek érdemes alaposan utána járni, ha nem sikerül kikeltetni a magunkat.

Dohánnyal permetezni nagyon veszélyes! Alkalmazni semmi esetre sem a haszonnövényre kell, hanem más növényre, ami szintén vonzza a kártevőket, de aztán nem fogyasztjuk. A nikotin rendkívül mérgező, s ezért tilos is alkalmazni!

Alig kell mozgatni a talajt, amiben a célszerszám segít

Kiskerti direkt vető még nincs, de előadás hallgatói is hangoztatták, hogy kéne. Dolgozok rajta, előbb utóbb elkészül. Viszont a RAD direkt vető megrendelhető a Talajmegújító Mezőgazdaság – Regenerative Agriculture oldalán, illetve privát megkereséssel. Továbbá lehet kapni egytengelyes kis trakeszt, egytengelyűt amire csak egy villás eszközt csatolva lehet épp csak meghúzni a földet, így forgatás nélkül megroppantani a talajt. Persze az elmondottak alapján ezek csak utómunkák. Ha minden rendben lenne, nem kéne lazítani a földet. Igaz, nem is mehetnénk akkor gyakran rá sem, mert a talpunk is nagy károkat tesz.

Ásóvilla már kapható, én is fogok csinálni, illetve vannak magjaim, amikből tudok küldeni, mert zsákkal rendeltem és kicsit sok lett. Persze az is benne van, hogy ha kell valakinek, legyen! Facélia, Méhlegelő, Lóbab.

Kellemes növesztést és kevés kézimunkát a földhöz!

Új könyv várható a takarónövényekről!

Bővebb információ a témáról a “Takarónövények – A másodvetések gyakorlati útmutatója” című könyvben, mely 2017 november közepétől már kapható lesz. Illetve 2017 november 16-án egy olyan rendezvényt szervez a Talajmegújító Mezőgazdaság, amelyre itthon még nem volt példa. 18 előadó egy helyen, 30 év magyar és nemzetközi tapasztalatával a talajra alapozott gazdálkodás terén. Remélem én is el tudok menni!

Készítette: Kertész Péter

Kategória: Kertészet, Kertészet | A közvetlen link.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*