Lusta Kertész módszerei

Igyekszem hasznos tanácsokat megosztani. Az elmúlt években sok-sok haszontalan dolgot csináltam, amit nem találtam jónak megosztani a weboldalamon. Sokszor úgy éreztem, hogy inkább arról tudnák írni csak, hogy hogyan ne csináljuk. Persze önmagában ez értelmetlen lenne. Most már némi pozitív tapasztalattal gyarapodva felbátorodtam, hogy ismét írjak cikket a kertészkedésről.
Hiszem, hogy a kiskerti zöldségtermesztés öröm és élvezet, még akkor is, ha eladásra megy és nagy mennyiségben kell termelni, mint a market gardening, konyhai zöldség termelő. Hagyjuk működni a természetet és arassuk le belőle, ami nekünk kell. Nem kell megszakadni a kerti melóban, pihenjünk, hűsöljünk a fák alatt, s tanuljunk a természettől!

Talaj készítés

Ebben a sávban csak tarack volt.
Trágyát szórtam, rá szalmabála szeleteket tettem.
A résekben lóbabot vetettem, a szalma alá.
Földkupacokba pedig patisszont vetettem.
Zabszalma volt, így lett sok zab is.

Kérdéses, hogy milyen alapanyaggal állunk szemben, de az biztos, hogy lazának kell lennie. Nekem voltak olyan területek, amiket ásóvillával gyomláltam a kezdetben, s majd mulcsoltam folyamatosan. Mivel ezek elég homokos területek, meg kevés, és csak trágya nélküli szalma és faapríték volt, nem nagyon termett benne semmi.
A legjobb, amikor trágyát forgatunk a rossz minőségű földbe és jó vastagon takarjuk szalmával és faaprítékkal. Magtalan, jól kicsépelt szalma a tuti, mert pl. a széna tele van maggal. Én használtam saját kaszálékot is, s ott füves lett az ágyás. Nálam nincs gyom, mindent hagyok virágozni, s csak amikor útban van, zavar más haszonnövényt, gyérítem ami nem kell.
Csináltam olyan megoldást is egy full tarackos területre, hogy letrágyáztam és jó vastagon szalmamulcsoztam. A szalmabála kötelét, mikor elvágod, látod, hogy rétegekből áll, ahogy a bálázó gép egy-egy adagot összeprésel. Ezeket a szeleteket kézzel külön meg tudod fogni, s rendre le tudod rakni egymás mellé a földre. Jelen esetben a szépen felnőtt tarackra tettem, hogy elgyengüljön a növény.
Nálam ez vált be a legjobban, a talaj készítés, nem pedig a forgatás, lazítás. Mindig csak takarni kell a nem kívánt növényeket és szükség szerint trágyát szórni, persze még a takarás előtt.

Ágyások művelése

Az előző évi szárakat ledarálom fűnyíróval.
Gereblyével csíkokat csinálok, srégen.
Megy a magkeverék, aztán amikor sorol, mehet a csíkok közé trágya-mulcs.
Tarackos részekre elnyomó búzát, zabot szórjunk.

Mekkora az ágyás? Amibe még nem kell belefeküdni, hogy átérjünk a közepére, vagy a túloldalára. Nálam legalább is a szőlő sorok között vannak az ágyások, meg domb oldalon, így aztán csak egy oldalról tudok belenyúlkálni.
Ugyebár minek ásni, amikor én építem a talajt. Le kell nyírni fűnyíróval a felnőtt egyebet. Persze a fákat, vagy virágokat, ha ki tudod kerülni, s nem lesz útban, azért csak hagyd ott. Erről majd még írok az erdőkert fejezet alatt.
Amennyiben van olyan talajlazító, ami felkaparja a felszínt és ledarálja azokat a gyökérzöldségeket, amiket talajjavítónak szoktunk használni, az szuper! Ez az un. tilter.
Tervben van, hogy én is csinálok ilyet, de még nem. Nyulam viszont már van és ő trágyáz is, csak hosszú az átfutási ideje. Mármint a bélrendszerén, egyébként futna mint a nyúl, ha nem nem lenne ketrecben szegényke. Róka ellen viszont kifejezetten hasznos neki ez a ketrec dolog.
No, térjünk vissza a talajhoz. Mert van ugyebár, hogy mulcsos meg gazos meg minden, de vetni ebbe nem lehet.
Amiben nekem pl. a krumpli volt, az így a kiszedéskor át lett forgatva akaratlanul, abba tudtam vetni, bár az sem az a patyolat porhanyós föld állapotban volt, de a kerek répának és borsónak aztán mindegy, csak laza legyen és tápdús a föld.
Másik ágyásom csak zabos meg borsós volt tavaly, így ott kellett tennem komposzt csíkokat a vetéshez. Az ágyás mellől befordulva, srévíz szoktam vető csíkokat csinálni, egymástól 10-15cm távolságra. A magokat pedig minden második vagy harmadik csíkban váltom, hogy társítva vessem őket. Pl. Zab és borsó és mák. Elvileg nem kellene, hogy a gyökereik összevesszenek vagy a leveleik elnyomják egymást. Tehát, időben és térben legyenek elválaszthatóak. Srégen pedigleg úgy legyen, hogy a lejtésnek keresztbe, hogy fogja a vizet.
Amikor aztán minden megindul, miután kapott vizet és meleget a napocskától. Idén pl. víz nincs, így sokat kell locsolni, ha termeszteni szeretnénk. Amíg kikelnek a zöldségek, nedvesen kell tartani a földet folyamatosan! Mikor már lombosodnak, a hajnali párából is sokat fölfognak és tovább bírja a talaj, de legalább csepegtetővel nedvesen kell tartani. Illetve hetente egyszer-kétszer jó alaposan beöntözni, hogy tartsa a vizet. Minél mulcsosabb a föld és lazább, annál könnyebben elnyeli a vizet és tartja azt, akár egy fürdő szivacs. Záporok esetén sem folyik el a víz!
Gondozáshoz továbbá hozzá tartozik, hogy az úton lévő virágokat hagyjuk virágozni, s csak mikor már tökig ér, vágjuk le, nyírjuk fűnyíróval vagy legeltetjük állatainkkal. A sorban lévő haszontalanokat pedig olykor kézzel ki kell szedni, s ezzel megtörtént a kapálás is. Vagyis a haszonnövények gyökerei fel lettek lazítva a gyérítés során kitépett növényektől hátrahagyva. Amit kitéptünk, lehetőleg úgy tegyük le, hogy a gyökere az előtte lerakott növény leveleire kerüljön. S mulcsként takarják a haszonnövények között a földet.
Magosodásra nagyon oda kell figyelni! Amit nem akarunk szaporítani, már virágzáskor illetve utána nyírjuk-szedjük.
Lehet olyan finom puha fű, amit érdemes szaporítani, azt hagyni kell felmagzani, és utána zsák nélkül nyírni.
Én imádom a derékig érő virágos ösvényeket, ez rendszerint ilyen.

Dombos ágyás készítése

Volt egy rakás ág, ami már összeszáradt. Kapott még sok levirágzott növényszárat.
Megborsoztam marhatrágyával és földet rá!

Minden kertben akad bőven elégetni, ledarálni vagyis eltüntetni való zöld hulladék. Ezeknek az újrahasznosítására tökéletesen alkalmas a dombos ágyás. Nálam elég sok töltés ment a lejtős erdőm lépcsőzetes ágyásainak kialakításához. Így rengeteg fa és száras növény eltűnt a rendezés során. Aztán volt rozsdás kerítés drót is, azt is ilyen ágyásban tüntettem el. Lényeg, hogy 2-3 év alatt elbomló hulladékot kell használni, ami a természetben is előfordul. Tehát, akár kőolajat is önthetünk a rakásba… Érdekes, hogy a csigák gyakran esznek a gumikerekeken, műanyag flakonokon. A kerekek szépen mohásodnak is! Na de a biztonság kedvéért kajás dolgot csak műanyag mentes helyre tegyünk.
Legalul vannak a legvastagabb faágak. Felfelé haladva egyre vékonyabban, finomabb száras növények vagy apríték. Legfelül pedig a gödörből kiásott föld, vagy esetleg a szárakra trágyát pakoljunk, hogy jobban beinduljanak a lebomló folyamatok és úgy a föld a tetejére.
Egy nagy hátránya van a dombos ágyásoknak, hogy sokkal több vizet igényel, mint a földbe tett ágyás. Ennek oka, hogy a bomláshoz is sok-sok víz kell és hő is keletkezik. Másrészt pedig laza a szerkezete és átfolyik a víz a felső földrétegen. Érdemes szárazságtűrő növényket tenni az első évben.

Vetés mulcsba (direkt vetés)

Itt pont csak rászórtam a trágyára a magot, legott a szalmát és kibút közte a bokorbab.
Direkt vetés ásóvillával.
Édes hármas lóbab-kukorica-mák.
Mák ki se jött, kukorica alig termett, lóbab vót.
Öntözni nem tudtam és még gyenge volt a föld is.

Egyre többet találkozhattok a direkt vetés kifejezéssel. Hál Istennek már-már trendi lesz direkt vetni. Szántókon ez annyit tesz, hogy sosem szántanak. Tehát, a nagy táblás termő földeken ez annyit tesz, hogy aratás után mindjárt bevetik a földet olyan növényekkel, ami csak azért van, hogy a tápanyagokat a felső termő rétegben tartsa és gazdagítsa. Majd betárcsázzák és újra vetik a már hasznot hozó növény magjaival. Vagyis csak vetnek és vetnek és aratnak és vetnek. Néha-néha szórnak trágyát is rája.
Kis kertekben viszont jóval vastagabb mulcsot használunk és nem is tudjuk úgy összezúzni, mint a nagy traktorokkal. Meg aztán minek is zúzzuk össze, ha egyszer így is lebomlik. Persze-persze hosszabb idő kell, de ha jobban locsolva van, vagy sűrűbb a növényzet, talán mégse.
Tervben van, hogy csinálok direkt vető gépet, ami elektromos árammal, akkumulátorral megy. Még nem.
Ami viszont van, és kapható is, az az ásóvilla. Ezzel nagyon jól lehet lazítani a földet és még jobb benne, hogy megnyitja a mulcsot. Ezzel szoktam vetni a mulcsos ágyásokban, ahol nem tudok sort húzni a sok szálas növénymaradék miatt.
A villákat beszúrjuk a földbe, megdöntjük előre és a villák mögött beszórjuk a magokat. A villát felfelé húzzuk ki, hogy a magot ne sodorja ki magával. Egy arasszal arrább ismét ugyanezt, hátrafelé haladva. Nem is kell betaposni, bár alkata válogatja. Általában jó nedves lent a föld, ahová kerül. Amikor megindul csírázni, a repedés mentén könnyen feljön a felszínre, hogy leveleket hozzon.
Leginkább babos, lisztes magokkal lehet ezt megcsinálni. Nekem a mák például nem jött ki.

Vetés érett, vitt komposztba

Rétegekben a szalmát, marhatrágyát, ágakat összeállítottam.
Rotyog 2-3 hónapot, meg aztán locsolgatom.
Kibontom a tikoknak, jövőre használható.
Ebben a sorban van a sárgarépa.
Vitt komposztba vetettem.
A csíkok között elnyomó szalma.

Kisebb-sűrűbb magokat leginkább porhanyós-friss komposztba lehet könnyen nevelni. Friss komposzt pedig annyit jelent, hogy a tavaly összeérett trágyás-szalmás-apríték télen hóval áztatva, tavasszal madarakkal féregtelenítve, egyszer csak van. Aztán kinek milye van…
No lényeg a lényeg, hogy az ásás nélküli mulcsolt ágyás télen már megroggyant, de épp nem lehet elhúzni a mulcsot, hogy földbe vessünk. Ezért inkább viszem neki a földet, de épp csak annyit, hogy abban el tudjam vetni az apró magvas zöldségnövényeket. Sárgarépa az én projektem jelen esetben.
Itt az ágyás, mint korábban is írtam, egy oldalról megközelíthető és srégen csinálom a csíkokat, földcsíkokat. 10-15cm-re vannak a csíkok, hogy jó sűrű legyen. Nagyobb növényeknél inkább növénytársítást alkalmazok, de megmarad a sűrű vetés, csak éppen a nagy levelű, vagy gyökerű minden második vagy harmadik csíkba kerül.
Vetési trükk, hogy az apró magokat keverjük össze száraz homokkal, hogy könnyebb legyen kézből szórni és ne kelljen annyit egyelni. Van aki amiatt is sűrűn rakja, hogy a földkérget könnyebben fel tudják nyomni a gyenge növénykék, de ahhoz elegendő retket keverni a magok közé. A retket aztán ki kell szedni idővel és jó esetben meg is ehetjük.

Melegágy készítés és palánta nevelés

A tóparti melegágy jó szolgálatot tesz, minimális ráfordítással.
Volt egy kis mínusz a minap, ezért betettem egy 42h-s mécsest. Nem fagyott el semmi, és másnap csak 0,3°C-volt.

Alapvetően szükséges egy jó meleg sarok a kertben, ahol egész nap süt a nap és nem igazán fúj a szél. Nálam kissé még szeles, de annál naposabb helyem van a tó partján. Egyébként is volt ott egy kupac sárga föld, ami nem jó már semmire, mert a macskák is belejártak. Ebből a földből és az ágy alól kiszedett földből csináltam sáncot, hogy óvja a széltől és hidegtől az ágyást. Síkra finomítottam a tetejét, hogy le lehessen fedni valamilyen átlátszó ablak szerűséggel. Végül poliészter hullámlemezt vettem, hogy könnyen tudjam kezelni és olyan formát csináltam, hogy ne tudjon belekapni a szél.
A gödörbe tettem faaprítékot, trágyát, szalmát és mégegyszer, apríték-szalma-trágya, hogy legyen fűtő közeg és majd tápanyag. Termőföldnek komposztálódott faleveleket raktam. Elvileg minden kisebb-nagyobb településnél elviszik a faleveleket és egy kupacba rakják valahol a falu szélén. Ilyen lerakatból szedtem ezt is, amely már jó két éve mehetett ki. Kis odafigyeléssel ezeket a kupacokat jobban lehetne hasznosítani és hamarabb le is bomlana a zöld hulladék.
Locsoltam rá jó sok vizet, még a rétegek között is. Amúgy a gödörből sártapasztással csináltam a sánc tetejét, így jobban zár is az alja, és nem engedi el a vizet, mert beiszapolódott.
Vetést nem apróztam el, szintén. Apró jószágokat sorba vetettem, kb. 5cm-re a sorokat. Ilyen a bazsalikom, oregano, csombor, zeller, snidling. A sorok közé pedig a nagyobbakat inkább 2-3 szemenként dugványoztam. Szintén sűrűn 6-7cm-re egymástól. Nem kell hely nekik, mert ki lesznek ültetve, majd ott fussanak. A papírokat, mit vetettem oda, betettem az ágyás mögötti hullámlemez mögé. Hiszen ezt nem is említettem, pedig fontos! Az ágyás köré kell kb 20-30cm széles (magas) hullámlemez, ami megfogja a tarack gyökerét.
Van ami még mindig nem kelt ki, azt lehet, hogy csíráztatni kellett volna. Pont a kedvenc hokaidó tököm! Igazság szerint az ágyás fekvése miatt azon a részen későn kanyarodik be a Nap sugara. Csírázáshoz 20°C körüli hőmérséklet kell az ilyen déli növénykéknek. Csírázás után már csak sok nap inkább. Szóval, teheted tálcákba is a magokat és a kályhán csíráztatod, aztán rakod csak az ágyba. Amelyik növény túlságosan felnyúlt, annak kampec.
Fontos a sok locsolás, naponta legalább egyszer, mert vékony a termő réteg és alatta a komposztálódás is felveszi a vizet. Nézegetni kell, kedveskedni nekik. Csiga ellen jól jöhet egy kis zeolit por, vagyis kőpor-zúzalék, de különleges fajta. Nálam a paradicsomot alaposan megrágták.

Ültetés a mulcsolt rengetegbe

A hokaidó palántákat én neveltem és jó bőtrágyázott-mulcsozott sorba tettem. Nehézkesen indultak be, mire rájöttem, hogy többet kell locsolni őket.
Na aztán, mikor beindultak, már nem volt megállás!
A dzsungelből kétszer ki kellett szabadítanom őket.

Mulcs alatt általában hideg és nedves a talaj, a Nap melege nem fűti fel a csírázáshoz 20-30°C-ra, ahogy azt pl. egy fekete földkupacon érezni lehet délidőben. Jártam már úgy, hogy kukoricát vetettem a mulcs közé, és ki sem kellt.
Tehát, jobb ültetni a már kicsírázott növényeket. Bár most teszek megint egy próbát, hogy az előre csíráztatott csicseriborsót vetem el a földes mulcsba. Tehát, ez nem olyan mulcs rengeteg, mint a fejezetcímben írom, de azért nem föld.
Még az ültetés előtt egy vetési trükk a mulcsolt rengetegbe. A bála szeletek sarkainál raktam földkupacokat és abba vetettem tököket, patiszonokat. Ezek gyönyörűen kikelltek, de locsolnom kellett addig, míg meg nem erősödtek és elérték a talajt. Utána már bedzsungelesedett a bálából potyogó zabtól és a korábban mulcs alá vetett lóbabtól.
Ültetni pedig úgy tudunk mulcsba, hogy kicsit széthúzzuk, hogy talajt lássunk. Én szokszor csak a szart láttam, mert alaposan betrágyáztam a mulcs alatt. A talajra tesszük a palántát a földlabdájával. Ha nincs földje, tenni kell neki komposztból. Visszahúzzuk a mulcsot kicsit, és megnyomkodjuk a növény tövénél összefele-lefele. A növény köré pedig faaprítékot érdemes még tenni, hogy jobban lássuk és az öntözés is tovább tartson.
Sokat kell öntözni, míg megerősödik. Fontos, ne csak a felületet locsoljuk kicsit, hanem inkább rózsa nélkül, ami a csövön kifér, had menjen az aljára víz. Oda növeszti a gyökerét, ahol vizet talál. Na mármost, ha épp csak locsolgatjuk, oda fog nölni és nem éri el a mulcsolt talajréteg bőségét odalenn.

Gyomelnyomás és gyérítés

Egy kupac földet dobtam a mulcsra, abba vetettem a patisszont. Mikor elnyomás alá került, félrenyomtam az elnyomó zabot és faaprítékkal zaboláztam, hogy távolság legyen.

Nagy barátunk a mulcs, amiből a legjobb a faapríték, mert az tovább tart. Azonban bármi lehet mulcs, a kaszálék, fűnyesedék, papírok, fóliák, autógumi, vaslemez, betonlapok, kövek. Ahol gyomosodik, dobjunk rá mulcsot. A haszonnövénytől elhajtjuk a gyomokat és leborítjuk mulccsal.
Vannak olyan növények, amiket meghagyok virágnak, vagy karónak. Ebből is gyéríteni kell időnként, mert adni kell teret a haszonnövényeknek, termőknek. Ilyenkor legalább meglazul a talaj is, mert ahogy gyökerestül kihúzom például a fehér libatopot, alaposan megbojgatja a gyökérzónát. Ami nagyon jót tesz a termőknek! Anno, mikor besegítettem egy kertészetben, paprikát kapálni, az volt a parancs, hogy szinte ki kell kapálni, annyira alá kellett nyúlni. Na ezért érdemes inkább nagyobbra hagyni a gyomvirágokat és csak akkor kihúzni, amikor már szaladna a termőnk és nem kell védelem neki. Ja és persze jókora eső volt, amiből meg is tud iramodni. Ha nincs eső, nekünk kell beáztatni előtte!
Fűnyíróval is gyéríthetünk, az út mentén vagy ahol kiadja. A zsákban gyűlt nyesedéket mindjárt tegyük a termők köré, hogy elnyomja a nem kívánt jövevényeket.
Azok az ágyások, amibe ültetni való megy, maradjon zöld és csak közvetlenül ültetés előtt szedjük ki gyökerestül a rengeteget. Ezáltal lazítjuk a földet és a kiszedett gyomok takarják a földet, míg a növénykéink megnőnek.

Erdőkert lényege, elvei

Virágzó növényeket mindig hagyd meg!
Mikor nyírsz, alaposan nyírd vissza!
Vess többet és keverve virággal is!
Eső után nöl a java, szárazságban csak a gaza!

E, mint erdőkert. Leginkább azt mondják rá, hogy ehető-élhető erdő. Vagyis olyan erdő, amiben leginkább emberi fogyasztásra alkalmas termő fák vannak, és alattuk olyan bokrok, amik szintén ehetőt teremnek és mégpedig bőséggel.
Nekem inkább az erdős kertművelést jelenti az erdőkert. Vagyis olyan módszereket, ahol jelentős szerepet kapnak a fák és az onnan hasznosítható aprítékok, levelek. Géczy Gábortól hallottam először erről, amikor is nagy táblás művelésnél fasorok között gazdálkodnak és időnként teljesen visszavágják a 6méter magasra meghagyott faipari célból termelt fákat. Azok lombja, ágaprítéka pedig táplálja az aljnövényzetet. A köztük lévő kisebb gyümölcsfák meg inkább kordonban művelve csak szedésre vannak igazítva.
Nekem csak egy kis területem van, olyan hegyoldali etebota erdős telek, de nagyjából négyzetes, nem nyújtott rétestészta. Nálam a vadállatok keresztüljárnak az erdőn, amit meg is hagyok, nem ritkítom meg az alsó részeket. Így a felső területeket alakítom ezen irányelveknek megfelelően. A szőllősben pedig meghagyom azokat a fákat, amik vadon nőnek és épp nincs útban a közlekedésben.
Tehát, tavasszal az akácos virágzásáig nem nyúlok a fákhoz, vagyis a vadon nőtt fákhoz. Aztán, amikor beindul minden növényke és nagy szükség van a Nap melegére, levágom az összes ágat és csak a fa törzsét hagyom meg. Vannak helyek, ahol az ágaira van kötve valami vagy a lombkoronában van kötélpálya, ott ennek megfelelően hagyok ágakat. Alapvetően a 6méteres rönkök növesztése lenne a cél termelés szempontjából. Illetve a fényjáték biztosítása. Legyen sok Napsugárzás reggel és délelőtt, a délutáni kánikulában inkább árnyékban legyenek a zöldséges ágyások. A Napnak kitett területekre az azt kedvelő növények kerüljenek, mint például a napraforgó.
A sok mulcs, ami az ágak ledarálásával keletkezik, folyamatosan beépül az ágyásokba. Akácos révén a tüskék miatt nem jó útba. Mert aztán van egy szabály! Nem lépünk fűre, csak mulcsra. Avagy nem lépünk mulcsra csak zöldre az ágyásoknál.
Leginkább az ökrök mennek mindenen át… Persze mindenki megy, amerre lát, de az ösvényeket kevesen látják nálam. Na ez az erdőkert! Mert nem látszik, hogy van ott valami haszontermény, csak a rengeteg. Aki megáll és leguggol kicsit, megcsodálja a bogarakat, lepkéket, talál babot, zabot, tököt, dinnyét meg amit épp el nem taposott.
Tényleg nem látszik sokszor a sok virágnak hagyott gyomoktól, hogy az veteményes, de épp ezért erdőkert, hogy meg legyen a biológiai sokszínűség, a növénytársítás. Lusta Kertész, gondolhatják, akik messziről nézik a kertem, de benne van az élet és megannyi éhes száj kap élelmet a rengetegben.
Háztáji állatok is fontos szerepet játszanak az erdőkertben, hiszen rengeteg rovar enné föl a terményt, ha azokat nem falná fel az éhes disznó a rothadt gyümölccsel, vagy kaparnák ki a tyúkok a fák alól minden izgő-mozgó proteinbombát. Nekem még nincsen meg az állatok hada. Sajnos ez még szintén sok kudarc, míg az önellátó háziállattartást kitapasztalom. Sok a róka és sakál a környéken, így a hozott baromfi állományom hamar elfogyott. Egyenlőre egy magoldást látok, az pedig az elzárás. Nyuszit hoztam a minap, egy klasz kis guruló ketrecbe. Így szeretném a legeltetést biztonságossá tenni. Tyúkoknak is hasonló megoldást tudok elképzelni, de sajnos a kapirgálás így nincs megoldva, hiszen alul is rács kell a dúvadok ellen. Egyetlen megoldás egyenlőre a szoros állattartás, ami abból áll, hogy kezesek az állataid és jönnek veled, mikor kertészkedsz. Esetleg borítóval, míg kint vagy biztosítani nekik a talaj elérését. Sokat segít, ha kezesek és nem vadak az állataid!
Tehát, figyeld az érzéseid, mit szedhetsz ki és mi az ami már másodjára-harmadjára sem akar jönni, azt bizony hagyni kell nőni még. Sokan csipegetik a tarackot, a gyökerét meg bent hagyják, s ezzel inkább serkentik, hogy minél nagyobbra nőjön. Minden növénynek szerepe van! Neked kell igazgatnod, hogy olyan növényt tegyél, csak más fajtát, ami neked is kedves. Vagyis a tarack búza helyére tönköly búzát. Megjegyzem, a tönköly ősszel vetve tudja felvenni a versenyt a tarackkal. Mindig legyen zöld a talaj, hisz az erdőben is mindig nő valami, ami aztán kimegy és fölé nő egy másik és így tovább. Rajtunk áll, hogy olyanokat tegyünk a földbe, amit aztán el tudunk fogyasztani. Egy fontos, hogy olyan legyen, amire amúgy is szükség van a közösségben.
Talán sikerül összeírni némi segítséggel, hogy milyen vadnövények helyettesíthetőek nekünk hasznos növényekkel a biodiverzitás megtartása mellett. Legyen ez a következő cikk témája!

Minden életnek helye van az erdőkertben.
Nekünk csak biztosítani kell a boldog együtt élést.

Írta: Kertész Péter

Képek sajátok.

Kategória: Kertészet, Rovatok, Zöld energia | A közvetlen link.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..